Ötbánya

Mit gondolnak, mi jöhetett a különös éjszaka után? A különös járőr. Már a múltkor is meséltem, hogy miféle dolognak voltam szem- és fültanúja. Így történt ma is. Délutáni sziesztám ügyében járva keresztezte az utam a Törpe Légiók őrjáratát. Ha nem én mondanám, el se hinném, hogy kiket láttam. Jól gondolták. Pontosan őket. Ironpugg Oggot, a törpék klánvezérét a sötételf nőszeméllyel, akinek már a nevét is megtudtam. Skylla. Még kimondani is ijesztő. Ám most nem ketten voltak. Ott volt velük az a Gwen Feodoren nevű is, tudják, akinek az állítólagos hasi sérülése volt. De még volt velük egy törpe és egy hegyi óriás is. Ezt a törpét sokszor látni a Mithrill Házban, az ottani cimborámtól tudom, hogy a Gotrek névre hallgat. Rögtön gondoltam, hogy ezek itt így készülnek valamire. Az útjuk sem véletlenül vezethetett a Mantikor felé, mert mikor odaértek újabb ismerősök bukkantak fel. Az a Singerod Handler nevű, meg a párja Mnemo Herthike.
Először minden olyan békésnek látszott, mintha ugyanolyan nagy egyetértés lenne köztük, mint a múltkori éjszaka. De két lépést se tettem, amikor kitört a háború. Hóból gyúrt golyókkal estek egymásnak, miket az utcáról innen-onnan kapartak össze. Aki csak tehette menekült a közelükből, de ezek csak lőtték egymást. A törpék kezdeti létszámbeli fölénye hamar elsorvadt. A sötételf bemenekült a fogadóba, Handlerékhez pedig kiflis erősítés érkezett. Már meg se lepődtem, hogy ezt a fickót is ott láttam azon az éjszakán. Benley Seal volt az, egy nagy kosárral. Aztán a két front összeért, és összekeveredet. Egy eltévedt lövés, egy egész tetőnyi havat omlasztott az utcára, ami elől az elfek a törpe járőr tagjaira ugráltak. Olyan kusza volt a vége, hogy már én sem tudtam ki kivel van. Főleg azért sem, mert amilyen hirtelen egymásnak estek, véget is ért a csata, és nagy egyetértésben bevonultak sörözni a Mantikorban.

Vajon mi rejtezik a rend és a bűn ismert alakjainak ismételt találkozása mögött?

Durungolt Böbö tollába mondta ismét a neve elhallgatását kérő ötbányai szemfüles polgár