Ötbánya

Fogy az erőd bátor törpe,
de nem adod fel, törsz előre,
lassuló csapásokkal ontod a halált,
büszkén kiáltasz, ha fejszéd talált.

Feszülő izmokkal folytatod a harcot,
- horpadó pajzsok; szeded a sarcot.-
Fegyvered összepréselt foggal emeled fel újra,
küldöd ellenségedet az életen túlra.

Törik páncélod, ég minden izmod,
ölöd az ellent - vért kell ma innod.
Nem éled túl, látod, sötétül a világ;
de már régen nem bánod semmi vétked-hibád.

Nem pazarlod az időt, hisz’ tudod a célod,
ezért az egyért forgatod acélod:
megvédeni őket, családod’ a klánt,
- ha ez sikerül, már a halál se bánt.-

Ne hiába küzdesz, hullatod a véred,
- szívedben utolsóként, harci dalod éled -
E dicső napért már megérte élned!
- Fel sem tűnik halálod, mikor eljön érted…

A Törpe Légiók és Bajtársaik klán Kis Karvalyának tollából, C.I.Sz 506. Áradás Havának 7. napján.