Ötbánya

Mire a Vizek Csarnokába értem az Mh-s kaland után addigra ott már javában állt a bál.Az volt a szerencsém hogy még úgy is gyorsabban futottam a rövid lábú törpöknél, hogy sebesült volt a lábam.A goblinok apróbbak és fürgébbek voltak a megszokottnál.A nyilaim hatástalanok voltak ellenük.A támadó ékünk hirtelen megtorpant.Ezt kihasználva néhány katonával oda mentünk ahol egy Ogg nevű törp feküdt s körülötte néhány társa.Névszerint:Erring és Caragan, bár a tbbinek nem tudom a nevét.Egy isten áldotta percig estek a goblinok fejetlenül a földre, a csatatér tele volt mindenféle hullával s a halál szaga töltötte meg az összes orrüreget.Ezután a sámánok elkezdtek hókuszolni valamit mert a feléjük haladó tarajos barbár (Stragarh) hirtelen vissza repült a seregbe.A következő már az volt hogy mindannyian elestünk s a falon furcsa féynek kezdtek el játszani miktől kiesett kezünkből a fegyverünk s majdnem elsírtam magam.Mire felálltunk egy másik varázslattól szívünkbe félelem támadt fel mit pár perces gondolkozás után mindenki elűzött valahogy.Én egy gyönyörű női arcra gondoltam.Kírah arca elűzte szívemből a félelmet s társaimmal még nagyobb erővel csaptunk vissza.Minden harcosra legalább 2 goblin ugrott rá ezután, de nagyon aljas módot találtak ki ezek a kicsi de szes lények.2 goblin elterelte a fiygelmét a harcosnak s ameddig azok jobb esetben megsebesültek, rosszabban meghaltak egy harmadik goblin orvul hátba táamdta őket.Velem legalábbis ez történt.A kis aljas dög átszúrta a hátam amennyire a páncélom engedte.Azthiszem megöltem bár nem biztos, csak annyit tudok hogy a Mithrill házban ébredtem fel.Ott feküdt körülöttem egy csomó oylan kik mellettem harcoltak.Ogg, Caragan, Stragarh és a többi.Az ápolók valami barikádról beszéltek amin sok ember vesztette életét.Erring Tholde Lio Nekka, Tölgypajzsos Thorin és lord Gramin is ilyen volt.Ők a klántársaim voltak.Először átkoztam az isteneket de később megbékéltem s imát mondtam el mindegyik lekéért hogy isteneik megleljék őket….

/Gorgen Feodoren naplója 31-32. oldal/