Ötbánya

Mostanában egy igen érdekes pletykát lehet hallani Ötbánya falain belül. Az újkeletű szóbeszéd beférkőzött a népesebb ivókba, erről suttognak a kofák a piacon, de még az Alváros újjáépítésén fáradozó munkások is. A mendemondák egy klán körül forognak, mely a Fenyőerdő mélyén még ma is létezik, de a híresztelések szerint már csak árnyéka egykorvolt jóhírű önmagának. A Múlt Ösvénye valaha virágzó klánéletet és dolgos tagokat tudhatott magáénak kíválló vezetőik irányítása alatt. Mostanság azt hallani, hogy a szakadék szélén áll, csak vegetál, egy hozzá nem értő vezér hanyag kezében. S hogy miként történhetett ez a sorsfordulat egy ily neves közösséggel? Erről is szól a fáma. Egy romlott erkölcsű, léha nőszemély az oka mindennek, kit az elmésebb pletykafészkek csak úgy emlegetnek: az Ötbányai Kiskakukk. Nimrodell Herzeleid, a pletyka főszereplője, sokak szerint valóban olyan, mint a kakukk. A rosszindulatúbbak szerint esze is körülbelül annyi van, mint a szóban forgó madárnak, ezt a nem éppen megtisztelő elnevezést mégis inkább a viselkedése miatt ragasztották rá. Közismert tény, hogy a kakukk, túl lusta és buta lévén ahhoz, hogy saját fészket építsen magának, aljas praktikákkal másokéba rondít bele, s fattyjai szétdúlják és tönkreteszik azt, mit mások fáradtságos munkával felépítettek. Ugyanezt teszi ez a galád perszóna is. Harmonikus összhangban éldegélő közösségekbe kuncsorogja be magát, hízelgéssel, ámító szavakkal a vezérek bizalmába férkőzik, majd egy váratlan pillanatban kitúrja őket a saját klánjukból, pont ahogy a kakukkfattyú teszi az őt befogadó fészek eredeti lakóival. Beszélik még, többek közt azt is, hogy a hölgyike botrányos hírét csak fokozza, hogy sokan a Stormwell fivérek ágyasaként  tartják számon. Egyesek szerint átment már rajta párszor a klán pékje, a lovászfiú, valamint a fél cselédség is. Ez a cemende olyan, mint egy rossz kórság: amint az egyik lakhelyét a megsemmisülés szélére sodorta, továbbáll, hogy új áldozatot keressen. Szerencsére a híre futótűzként terjed, talán lesz elég gyors ahhoz, hogy megelőzze, és ne okozhasson még több kárt.