Ötbánya

Nagyra becsűt kicsi uram!

Átal adtam a nőcskének a virágot és a sajtot es, mondhatom örűt. Nem lesz itte gond egy szállal se! Én jó elüre megmondottam, ogy így es lesz. A dal csak félig jutott eszembe, de azé előadtam aztat es, nem is kevéske sikerre. De sietni kéne ám, me kapós egy nőstény. Kikapós es, no de mit vár kend egy ringyótó? Én aszondom jobb es járt vón egy kis pénzee, a sajt meg a virág helyett, no nem mintha belé akarnék pofázni a kend dógába, én csak kézbesítő vagyok.
No de van itte más is, főnök. Van itte az a némber, az a Samie. Gnóm az a ribők is. No nem mintha magáva lenne bajom, főnök, de a tény az tény, gnóm a szentem. No hát úgy lett, aogy sejtette. Eenyomás van. Semmi mágiázás vagy ilyesmi. Lecsapatják a kezit annak, aki méges űzi. Az ujjait a szájába tömik, az orrát a homlukára vargyák, a fülit meg madzagra köti és a nyakába lóugatgyák. Undorító, aszonja majd, erre mérget vennék, persze nem kendét.
Jobb ha feekészül, mester úr, mee nem kukoricáának. Körbe szaglásztam, de nem sok mágiázós anyaszomorítóra bukkantam. Ha mán mágikus terrorcsoportot szervez, akkó kezdje meg Purmederben kend, me itte ezek a birkák mán a karámban is vannak. De úgy fest meg es nyírták mán üket. No, de egyet se féljen kend, me roppant előüvigyázatos vótam mindenbe. Egysze sem kotyogtam ki a kend nevit, de még a magamit sem. Elővigyázatbú most sem írom le, me mán a postgalambokban sem bízhat a zork.
Kezdötnek meg es kezdem a propagandizálást, ahogy kérte… van es piros festíkem, amive dógozhatok, csak ogy tudja. Amit hoztam Mederbül, az mán bészáradt, de kaptam itt es egy bödönkévee.
Vázolum az ellenseggöt. A nőci egy csökött kis gnómandék. Nem es olyan délceg fattyú, mint kend. Egy félszemes banya, rikácsoló hangga, ami úgy kapargya a fülit a zorknak, mint macska a falat, ha a farkát odacsukják. A nyivászka kis rondaság kecskékke hál! Bizony isten! És a szeretőjin lovagul. Vagyes kecskegel. Hogy a vahadok, ogy nem tépik le a pofáját, aztat ne kédezze, me a francos franc se tudgya a választ, de kétsígtelen, ogy így van. Valami apostulnak nevezteti magamagát a másik ribőkkee egyetembe. Az meg valami Skylla vagy Skülla és sötít nyelf. Kend is tudhassa milyenek mán azok az éji verebek a nagy pofázmányukka, meg az egójukka, meg a sötít üzelmeikke. Hát ez es csak szokványos kis kavarkodmányozását végzi, csak épp valami ütődött hatalmat es adott a kezibe. Pedig az ilyeneknek nem valoú az olyan. Sutyorogják aztat es, hogy mán Bányán is le kéne csapatni a vahadisták fejit, mint Révben. Tuja kend es, hogy Révbül gyüttem, oszt mondhatom itt nincsen olyan nagy gnomista liberalizmus, mint Smukk király alatt vót. Vagy van. Tudja mán a francos franc, mi van mostan, ogy ostrumulják a várost. Szóva oda mán biztos nem menjen, ha kedves az élete, me bé sem jutna! Élőhultak, köd, csuklyá fazonuk mindefelibe… ocsmány egy hely lett az. Az élet nem fenékig tejfül sehun, de egyes helyekön különöst ocsmányságos. No csak mán siessen ide, oszt két kufircolás köztet meg es kezdhetjük a rendszer aláásását.
Alás szógája!

Csontrágóú (ez lesz a fedő nevem, így es üzenjen, ha akrgya, ogy mit csináljak)