Ötbánya

- Azér` hallod, kemény idők járnak a vahadosokra mostanába! Ha az Ötök nem annak a kezük alá annyi katonát, el is zavarták vóna őket a Mógeljukka` együtt alighanem!
- Nemtom, cimbora, én azért tartok tőle, hogy a böjtje is meglesz a hősködésnek. Főleg mostan, hogy levágták a zeggyik apostolt.
- Akkó a legújabbat még nem hallottad! Egy halom íjász begyújtotta a Papírmalmot is! Én magam is láttam evvel a két szememmel, alig maratt belőle egy kupac hamu!
- A Ma`mot? Asztán minek?
- Nem tudtad, hogy a kormosok nyalják legbuzgóbban a Mógi tányerját?
- Én a magam dógáva` törődök, cimbora, nem ártom magam olyanba, amibő bajom származnék. De akkó ez alapján a többi újhitű sincs innentő bisztonságba…
- Hát mocsokul nincs! De t`od az a fura az egészbe, hogy álítólag azok a gyüttment medriek is benne vótak a dologba. Láttak egy-két burnuszos alakot a támadók közt. Pont ugy, mint mikor az épitkezést gyújtották föl a vahad templománá`.
- De manavérüek lefeküdtek a Mógelnak, nem?
- Én is úgy tuttam, de hát látod!
- Ehh… nem értem én eszt a magas politikát. Nincs ezeknek családja? Itt verekszenek, ahelyett, hogy dógoznának. Megmondom én neked, komám, én má nem járok sehova, csak ahol intéznem köll valamit. Rosseb tuggya, melyik marharépa talája ki, hogy pogány vagyok, asztán levágnak a francba. Mindenki háborúzik mindenkive`, lassan oda jutunk má! Az Ötök hun vannak ilyenkó, mi? Én mondom neked, addig vót itt rend, amíg azok vótak az urak! Nem ám ez a nyurga, aki királynak hiszi magát!
- Nem beszész bolondot. Kömben is - ki látott má olyant, hogy a törpék városába nyurga királykodjon? Kifordút ez a világ magábó, cimbora, kifordút egészen…
- Hát ja. Ne is beszéjünk róla többet, mer csak megszomorodunk még jobban. *iszik egyet* Gwuffokka` mi a helyzet? Vót velük szerencséd mostanság? …