Ötbánya

A Hegygerincen történő csatározások alatt, néhány ötbányai harcos a támadó nomádok fogságába esett. Szerencsére azonban nincs okunk bánatra.
Néhányuknak még korábban sikerült megszökniük a fogságból.
Miközben a védők a Mondák erdejében felmorzsolták a támadók újabb hullámát, néhány társuk merész tervet eszelt ki a nomád táborban maradt foglyok kiszabadítására.
Csellel behatoltak a Koponya törzs táborába, kijátszották az őröket és sikerrel kiszabadították a fogságba esett harcost.
A rövid, de annál hevesebb összecsapásban több barbár is odaveszett, és sámánjuk is meghalt. Az ötbányai harcosok azonban sikerrel kivágták magukat, és élve távoztak a táborból.
Lám nem veszett még ki a virtus, a bátorság, és a bajtársiasság az Ötbányaiak szívéből.
A városunkra támadók pedig megértették végre, hogy Ötbánya falai alatt nem terem nekik több dicsőség, és hogy itt nem találnak mást csak hideg halált.