Ötbánya

-Halottad koma?
*Pálinkától karcos hang szólítja meg a fogadóban vele szemközt ülő alakot.*
-Az öreg Turis mester ékszerboltja leégett a hajnalra, s ő is benn égett.
-Szegény öreg. *válaszol neki a másik.* Pedig igazán szép ékszereket készített. Messze földről jártak hozzá a dámák egy-két csecsebecséért. Bár nagy iszákos volt az öreg, biztos elaludt pipázás közben és magára gyújtotta a boltot.
*Az éppen arra járó fogadós egy pillanatra megáll a két beszélgető alak mellett, s körülpillantva közelebb hajol.*
-Nem hiszem én azt urak. *suttogja.* Azt beszélik akik látták, hogy mikor elvitték a testét az bizony megvolt szabdalva. Biztosan kirabolták a boltot.
*A két beszélgető összenéz, szemük már csillog az elfogyasztott alkoholtól, majd egyszerűen vállat vonnak.*
-Hát ha így volt, az már nem a mi dolgunk. Majd a városőrök kivizsgálják. Igyunk az öreg Turisra!
*Emelik meg poharukat.*
-Aztán arról hallott e valamit fogadós, hogy…
*S a beszélgetések tovább folynak.*