Hosszú háborúskodásunk a végére ért, Pormeder seregei győzedelmeskedtek a bátor ötbányai légiók felett, bizonyítva hogy a mágia még mindig erősebb tud lenni az acél felett. A mai napon az utolsó légiót, az utolsó katonát is felmorzsolták csapataink, így a város mostantól a Toronyurak közvetlen ellenőrzése alatt áll.

A kereskedelmi karavánok visszafordításra kerülnek, a helyi Mithrill Bank és az Ötök vagyona zárolásra kerül. Minden helyi lakos kitelepítésre kerül az általa választott városba, az elköltözéshez a helyi pormedri haderő minden szükséges támogatást megad. A fosztogatások, lázadások azon nyomban megtorlásra kerülnek a megszálló hadsereg által.

Azonban tisztában vagyunk vele, hogy a szavakkal kifejezhetetlen bűnök nem az ötbányai néptől és a büszke törpéktől származnak, hanem az átkozott Ötöktől, és csakis tőlük. Ezért úgy határoztunk, hogy az Ötökre a legsúlyosabb büntetést mérjük, az ítélet pedig mágia általi halál. A végrehajtást mi magunk fogjuk végezni, Pormederben.

Mi, a kegyes Toronyurak amnesztiát hirdetnek az összes ötbányai lakosnak és klánnak, tekintet nélkül a városban elfoglalt korábbi pozícióra. Biztosítjuk emellett a büntetlenséget és bántatlanságot minden bátor Érkezőnek, aki úgy érzi hogy az életét Pormederben kívánja folytatni.

A lakosságnak fél holdciklusnyi ideje - két hete - van arra hogy elhagyja Ötbányát és közvetlen környékét. A határidő lejárta után elpusztítjuk a várost és mindent ami benne találtatik.

A Toronyurak

Álljon hát itt a kérésem, hogy mit kérek tőletek:

-Még több fegyverforgató kart, kik kardjukkal és pajzsukkal védelmezik Ötbányát.
-Segítsétek az ava Senord család munkáját! Gyógykészítményekre és gyógyítókra egyaránt szükség van a táborban felállított Gyógyítók sátránál.
-Több mágiahasználóra van szükség, hiszen e tekintetben bizony nem állunk olyan jól mint Pormeder, s mind a harctéren, mind a sebesültek ellátásában szükségünk van eme különleges tudomány képviselőire.

Mindezért cserébe mi nem ajánlunk kincseket. Csak vért, és nehéz napokat. S talán egy békésebb jövőt, ahol Ötbánya nem tűnik el a múlt homályában. Nézzetek magatokba! Nem kérünk lehetetlent, csak annyit, hogy tegyetek meg mindent ami tőletek telik, hogy városunk átvészelje ezen vérzivataros időket.

Ötbánya, és mindannyiunk jövőjéért!

Cassius Sayon Raven
A Fekete Unikornis Lovagrend Lovagja és Pusztítója

A corvusi időszámítás 627. évében
A Gnómok havának 20. napján

Csillagsisakos Rnobl,
Ötbánya Hadura

Az első csatát elvesztettük. Sok jó törpe, sok jó szövetséges veszett oda. Veszteségeink komolyak, ám nem csüggedhet senki fia, nem adhatja fel egyetlen ötbányai sem! Seregeink hamarosan újult erővel roppannak neki az aljas mágusoknak, olyan harcedzett, veterán hadtestekkel kiegészülve, melyek a zöldvölgy körüli csatákban edzették magukat. Hamarorsan a sivatagi varázshasználókat beledöngöljük a sziklába, hogy ott tanulják meg, milyen is az ötbányaiak IGAZI dühe!

Az Ötök

És bár elveszítette Ötbánya ezt a csatát, nem szabad csüggednünk, Honfitársak!
Amit tudtunk, megtettünk, büszkék lehetnünk városunkra és büszkék lehettek magatokra, Ötbánya Népe!

Jelenleg a két város tűzszünetet rendelt el, felfüggesztette a háborús készültséget és visszavonulást rendelt el, hogy rendezzék soraikat. Az utak ismét járhatóak.

Ne csüggedjetek hát bajtársaim a vészben! A háború nem dőlt még el, és tudjátok, hogy sok minden forog kockán!
Előre hát, majd ha ismét hadba vonulunk!

Addig is kérjük a gyógyítóinkat, hogy segítve Ötbánya Harcos Népét, tudásukhoz híven lássák el hős sebesültjeinket.

És utólag megjegyezném, szólva a Nagyrabecsült és Mélyen Tiszelt Ötök Tanácsához is, hogy nem szégyen a segítségkérés más városokból, más klánoktól! Minden harctudású Érkezőre szükség van a frontvonalokon!

Tintás Paceak tollából

Felhívjuk hát a lakosság figyelmét, legyenek kedvesek együttműködni a kényszer szülte helyzet ideiglenes rendfenntartóival. Kérjük, menleveleiket készítsék elő időben, mielőtt sorra kerülnek, illetve kereskedés esetén árujukat mutassák be az igazoltatóknak, és próbáljanak meg nem nagyon hőbörögni, gondolva arra, maguk mögött is állnak még a sorban!

Figyelem! A megszaporodott rablóbandák ellen javasolt, hogy ne egyedül induljanak útnak, illetve fogadjanak fel maguk mellé vezetőket, avagy csatlakozzanak már meglévő karavánokhoz saját biztonságuk érdekében.

Sajnos sok helyen felütötte fejét a kapzsiság, így ha azt tapasztalják, hogy az átlagos, nagyjából 500 aranyra rugó utazásköltségen felül megpróbálják magukat megvesztegetni ezt-azt ígérve, esetlegesen sok aranyat elkérve plusz terhet róni Önökre, jelentsék azt azonnal az illetékes rendfenntartóknak!

Mióta magam mögött, hagytam Zöldvölgy partjait nem sok hírt hallottam rólatok. Most pedig, hogy kitört a háború a mi földjeinken is, még kevesebbet. Ám remélem, hogy harcotok a számotokra elképzelt mederben halad. Mikor Zöldvölgyben jártam, s az oldalatokon harcoltam, megismertem Agenis gyermekeit. Remek fegyvertársakra és barátokra leltem bennük, bennetek. Akkor ti segítettétek a mi ügyünket. Most ismét erre kérlek benneteket, s csak remélni tudom, hogy módunkban lesz viszonozni azt. Arra kérlek benneteket, ha módotokban áll, harcoljatok ismét a mi oldalunkon Ötbányáért!
Ötbányának szüksége van minden erős karra, mely ügyét támogatja.

Jó magam pedig tudom, hogy az Ageniták személyében nagyszerű Érkezők állnának a mi oldalunkra.
Ismerve a Zöld Pokolt tudom, hogy ezen kérésem talán nem olyan egyszerűen kivitelezhető.
Ám mégis, ha egy mód van rá, kérlek benneteket keljetek útra, hogy Ötbánya is megismerhesse neveteket. Pormeder pedig megtapasztalja Agenis fiainak és lányainak dühét, és lesújtó öklét.
Hiszem ha az Unikornisok és az Ageniták együtt vonulnak hadba, akkor nincs olyan hatalom Corvuson mely megállíthatna bennünket.

Üdvözlettel!

A Lovagi és a személyes barátság fényében,
Cassius Sayon Raven
A Fekete Unikornis Lovagrend Lovagja és Pusztítója

A corvusi időszámítás 627. évében,
A Gnómok havának 1. napján