Fehér Farkas Kürtje

Corvus szerte kihirdettetik!

Az Armenites család, mint minden rendes műkedvelő és támogató nemesi család, reméli hogy felajánlásával új hagyományt teremthet. Célunk, hogy minden tehetséges dalnokot, versmondót vagy mesemondót fellendítsünk, az életét könnyebbé tegyük szerény jutalmainkkal, és persze az, hogy mindenkinek egy felejthetetlen estét biztosítsunk rendezvényünkkel.

Amiről beszélek, az nem más, mint az Első:

- Fehér Farkas Kürtje: Dalnok és Mesemondó verseny-

Hogy miért gyere a rendezvényre?
- Művelődés és szórakozás egyszerre.
- A Révkapu fogadó támogatásával, ingyen étel és ital.
- A dalnokoknak értékes díjak:

1. Helyezett: 15 000 arany!
2. Helyezett: 10 000 arany!
3. Helyezett: 5 000 arany!
+ 1 közönség díjazott: 7500 arany!

- Mert mindenki más, ott lesz.

Az első helyezett a pénzjutalom mellé megkapja: Az Armenites család, egyedi, sárkány agyarból készült, ezüst és arany míves, drága kövekkel kirakott kürtjét.

A Fehér Farkas kürtjét!

Ez az egyedi darab Corvus szerte felismerhetővé teszi a Dalnokok Bajnokát!

A verseny időpontja: A Hosszú menetelés havának 22. napja.
Érkezés: 18:00 órától
A verseny megnyitása: 20:00 órától.
A verseny helyszíne: Távolrév, Armenites rezidencia. [Távolrév>Belső város>Nemes negyed>Armenites rezidencia]

Sok szeretettel várunk, minden Dalnokot, műkedvelőt és szórakozni vágyót!

A nézők biztonságáról a Királyi Gárda gondoskodik!
A rendezvényen bármilyen fegyver birtoklása TILOS. Aki fegyverrel érkezik, az a fegyvert átadja a Kapuban álló Gárdista őröknek, akik távozáskor visszaadják az elvett tárgyat.

Ha valaki mégis fegyvert birtokol az Armenites rezidencia területén a verseny lefolyása alatt, úgy őt azonnal kizárják a versenyből, és Gárdistáink kikísérik a helyszínről.

Üdvözlettel, a rendezvény szervezője:
Colder Armenites

[( OOC: Az érkezést Augusztus 22. 18:00-tól lehet beírni. A pályaműveket 20:00-tól egészen Augusztus 24. 16:00 óráig. A dalnokok címet mindig írjanak be, mert azok alapján lesznek azonosítva a pályaművek. )]

A Thrillion Kapui Egyház megújulásáról szóló káptalani döntések

A 627. évben Sziklaöbölben megrendezett káptalan az alábbi témákban foglalt állást:
- Vahad és Ritualisták
- Ősmágusok és szekták
- Alvilág és erkölcsi kicsapongás
- Házasság és gyermeknemzés

1. VAHAD ÉS RITUALISTÁK

A Thrillion Kapui Egyház - a három nagy közül elsőként - egyértelmű állást foglal a Vahaddal és a Ritualistákkal kapcsolatban. A Vahad - ki kétségtelenül igen nagy hatalommal bírt az egyszerű halandók felett - a bűn és a kárhozat megtestesülése, annak jelképe, hogy Corvus-on ragadt anyagi lényünk szörnyűségei mivé fajulhatnak.

A Vahad - hasonlóan az ősmágusokhoz - nem isten, istenek ugyanis nem léteznek.

A Vahad által létrehozott művek, ideák és alkotások rombolása nem bűn, elfelejtése azonban igencsak veszélyes, hisz szerepe fontosabb volt annál, mit feledékenységgel gyógyítani érdemes. Intő jel legyen szerepe minden Érkező szemében, és ne felejtsük el soha, hisz visszavezethet bennünket a Helyes Útra, mely Thrillionba vezet!

A Vahad a sok különféle pletykákat egybevetve - hasonlóan az ősmágusokhoz - valószínűleg elhagyta Corvus-t, az eltűnés hivatalos oka ismeretlen.
A Corvus-ról való távozás azonban nem mondható el az egykor őt imádó, hozzánk hasonló lényekről, a Ritualistákról. Ritualista mindenki, ki a Vahaddal együttműködött, annak uralkodásából önmaga is hasznot húzott vagy segítette hatalmának megszilárdulását.(1) A Ritualistákat - vallástól függetlenül - minden Érkező erkölcsi kötelessége purgálni. A hivatalos módszer erre a szívbe ütött karó, majd a holttest máglyán való elégetése. Megbánásukra építeni nem lehet, aki egyszer Ritualistává vált, lemondott érkezői mivoltáról. Egyetlen esetben létezik bocsánat, ez pedig akkor merül fel, ha egész klán vádolható a bűnnel. Ez esetben 100 lélekszilánkért a klán eltávolíthatja a nevén esett bűnös foltot.

2. ŐSMÁGUSOK ÉS SZEKTÁK

Hosszas vita alakult ki az ősmágusok szerepéről. Egyértelmű, hogy egykor közénk tartozó Érkezők voltak. Egyértelmű az is, hogy segíteni nem tudtak vagy nem akartak az évszázadok alatt. Hosszú életük titka valószínűleg az eltorzulás és az anyagiasodás mágikus felhasználása, bár nem vagyunk arról meggyőződve, hogy Érkező-áldozatot nem igényelt mindezen folyamat. Ebből adódóan végső soron bármit is tettek értünk az ősmágusok, inkább voltak ők nagy hatalmú szörnyek, mint sem igaz Érkezők. Távozásuk remélhetőleg csak az Érkezők tisztánlátásához, megtisztulásához és a Helyes Út mihamarabbi megtalálásához vezet.

A szekták azok, kik a három fő vallás - a Thrillion Kapui Egyház, a Kő-Magma-Érc és a Természet hitek - elkorcsosult formáját vallják vagy ezeken túlmenően valami mást, de nem a Vahadban hisznek. A szekták épp úgy a korcsosuláshoz és a bűnhöz vezetnek - akaratuk ellenére is -, mint tették korábban, s melynek vélhető eredménye a Vahad megjelenése lett. Épp ezért a szektákat felkutatni, azokat a bűntől megtisztítani érkezői kötelesség. A tisztítás két részből áll: a hittérítésből és a purgálásból. A hittérítés békés módszer, mely által a szekták önként belátják, hitük téves, és az általuk választott irányból visszatérnek a Helyes Útra. A purgálás a Ritualistáknál leírt megtisztulási folyamat.

3. ALVILÁG ÉS ERKÖLCSI KICSAPONGÁS

A legnagyobb vitát kiváltó rész egyértelműen ez volt, ám döntésünknél figyelembe vettük a városok vezetőségeinek döntéseit és törvényeit is, így végső soron feladatunk egyszerűbbé vált.

Itt kifejtjük, hogy a Helyes Út az az egyetlen Thrillionba vezető út, melyen bármelyik Érkező járhat, ki nem okoz kárt társának, ki nem tör társa életére és ki erkölcsileg nem elítélhető életmódot él, továbbá tagja a három vallás valamelyikének. Ebből adódóan csak az képes rálépni, ki békét köt magával, ahogy azt a Káté is írja. Méltónak tehát csak az találtatik, ki a Helyes Úton jár, legyen az tudatos vagy öntudatlan. Vélelmünk továbbra is az, hogy nincs oly törekvés, mely ne ezt a célt szolgálná, hisz a bűnös megbánhatja bűneit vagy végső soron purgálás által megtisztulhat.

A városok vezetőihez hasonlóan az Egyház is elítéli a csalást, lopást és gyilkosságot. A bűnös kézre kerítéséről és a büntetésről az Egyház nem dönt, nem feladata ez. Véleményünk szerint a gyilkosság alól feloldozást nyer az, ki bizonyíthatóan az Egyház által előírt purgálást hajtott végre vagy az Egyház ellenségét semmisítette meg más módon.
A bűnösök az Egyház szemében feloldozást nyerhetnek egy heti folyamatos imádkozással minden egyes elkövetett bűnükért.

Az Egyház szemében az erkölcsi kicsapongás, úgy mint léhaság, korhelykedés, paráznaság, házasságtörés, vérfertőzés, szodómia bűnnek számít. Amennyiben az az Egyház számára megfelelő férfi-nő kapcsolat révén jött létre, úgy a bűnösök az Egyház szemében feloldozást nyerhetnek egy heti folyamatos imádkozással minden egyes elkövetett bűnükért. Minden más esetben a purgálás a helyén való metódus.(2)

4. HÁZASSÁG ÉS GYERMEKNEMZÉS

Házasság egy Érkező férfi és egy Érkező nő között köttetnek. Érkező alatt a káptalan az ember, elf, törpe, gnóm fajokon túl a sötételf, fél-elf, fél-ork fajokat is érti. A házasság - elfogadott vallástól függetlenül - mindig igényel papi áldást, csak azzal együtt tekinthető hivatalosnak.

Az Egyház szemében szerencsés az a házasság, mely gyermeknemzésre is képes. Vannak azonban olyan esetek, mikor - erkölcsi kicsapongás miatt - a gyermek fattyúnak ítéltetik. Ezek a következők:
- az egyik szülő házasságon kívül született gyermeke a házasság ideje alatt,
- az egyik szülőt halálra ítélik a gyermek megszületése előtt,
- az Egyház számára nem üdvös a gyermek léte.(3)

A fattyak mivel bűnös kapcsolatokból születtek, így magukban hordozzák a bűnt is. Az Egyház véleménye szerint érdemes őket a vadonba száműzni vagy örök időkre bebörtönözni, de legalábbis egész életükben éreztetni kell velük, hogy ők az Érkező alakba bújt szörnyei Corvus-nak. Purgálás alá csak akkor vethetők, ha bármily más bűn rájuk bizonyítható.

Sziklaöböl, az Érkezés 627. évében, a Hosszú Menetelés havának 11. napján

Wolsey főapát jóváhagyásával

(1) Értesítjük Rebeline Invictus királynőt, hogy a Királyi Gárdára, mint Ritualistákra tekintünk, és megtisztulásukhoz 100 lélekszilánk szükségeltetik.
(2) Rebeline Invictus királynőt az Egyház ezúton értesíti, hogy az erkölcsi megtisztulásért tett lépéseit üdvözli, és a főapát személyesen látogatja meg a közeljövőben, hogy a köszönetét kifejezze mindezért.
(3) Cidmarc con Scorpione-t az Egyház továbbra is fattyúnak tekinti.

A Bűnösök nyomában

Talán nem a véletlen, hogy a Hosszú Menetelés havának kezdetekor történik mindez.
Míg sokan csendes imádságokkal próbálnak közelebb kerülni hitükhöz, némely alávaló alakok nem általlanak kihasználni ezt a békességet.
Mint arról már mindannyian értesültek, városunkat újabb csapás érte. Néhány ezidáig ismeretlen alak, betört a Mithrill Bankba, s az ott dolgozó sziklafiak vérét vette, s ellopták városunk mithrill készletének jelentős részét.
Harag és gyász az mely lelkembe költözött, ezen arcátlanság hatására. A történtek brutális módja, azonban arra késztet, hogy ezúttal ne csendesen próbáljam túltenni magam a dolgokon. Ezen tett sértés a városnak, és mindenkinek ki lélekben ötbányai polgárnak mondja magát, legyen az törpe avagy más Érkező.
Éppen ezért úgy döntöttem, hogy saját magam indulok és veszem kézbe a dolgokat.
Kivizsgáljuk a történteket, s e galád tettre a válasz sem fog soká késni. A Bűnösök elnyerik büntetésüket, aljas tettükért.
A nyomozás eredményéről, a bizonyítékokról pedig hamarosan személyesen fogok beszámolni a városnak, ahová elvárok minden olyan jeles férfiút avagy hölgyet, kik a városunkban és városunkért ténykedő Klánokat és Rendeket vezetik.
Tudja majd meg mindenki, kik azok, akik nem tisztelik városunk törvényeit, és a béke és a rend ellen törnek.

Hasas Teraj

A corvusi időszámítás 627. évében
A Hosszú Menetelés havának 3. napján.

Kifosztották a Mithrill Bankot

Vérlázító! Meséld el részletesen, de előbb leülök…
- Úgy biz`, nagyon hihetetlen, hogy a történelemben ismét megesett. De úgy hallottam, a szerencsétlen katonáknak esélyük sem volt, hisz jól tudták a gyilkosok, hogy mikor kell cselekedniük…
- Megint a távolréviek voltak?
- Csak annyit tudok, hogy a bankba egyetlen szekeret láttak bemenni, amit hárman kísértek és csak ketten utaztak rajta. Viszont később a gazemberek erősítést kaptak, mert hat szekéren irdatlanul sok fickó csatlakozott hozzájuk…
- De.. de nem volt szemtanú, ki értesített volna valakit.. akárkit?
- Gyorsak voltak a férgek. Annak a részletezésébe nem mennék bele, hogy milyen látványt beszélt el az, aki bejutott az épületbe…
- Mi volt bent??? Beszélj!
- Nos.. kegyetlenül meggyilkoltak mindenkit, akik a bankban tartózkodtak a kései órán. Még a szerencsétlen mithrill-válogatókat is, kik fegyvertelenek voltak. Mi vezérelhette a kegyetlen gyilkosokat, akik válogatás nélkül kaszaboltak…?
- Egyetlen túlélő sem maradt?
- Mondom, fegyvertelenek voltak! Ja.. és még azt is hallottam, hogy homokot találtak az egyik teremben, ahol…
- Beszélj már, kölyök!
- …ahol mintha rongybabák lettek volna a halottak. Alig maradt ép csontjuk!
- Mi…?
- Mágiáról beszélek! Volt a gazemberekkel egy rettenetes erejű mágus… Majd` az összes mihtrillt el tudták lopni.
- Argh, istenverte mágusok! Istenverte Pormeder!

Lángok Tengere, a Vágta

A Tikkasztó Sivatag veszélyes és halálos, azonban korunk hősei itt születnek!
Pormeder már régóta él a hagyomány miszerint a város legjobb gwuffosai és lovasai megmérettetnek Corvus legperzselőbb homokján, a nagy dicsőségért és a hihetetlen nyereményért. Azonban ez az év más lesz, a Toronyurak engedélyt adtak, hogy más városok fiai és leányai is megmutassák, vajon képesek-e felvenni a versenyt a sivatag ékkövének legjobbjaival.

Lángok Tengerének első szakasza a Homokdűnék vidéke, a versenyzők egyharmada azonban, már itt kénytelen feladni a versenyt az elmúlt évek tapasztalatai alapján, mert a szárazság szinte elviselhetetlen, a nap oly perzselő, hogy ”a nyereg szinte ráég a hátasra” a pormederi mondás szerint.

Ezt követően a Holtak Mocsarának peremén vezet a bátrak útja, ezen vidék a senki földje, oly veszélyes, hogy a karavánutak többsége is messze elkerüli az elátkozottnak hitt helyet.

S végül a Morajló Mélyhomok területén zárul a Vágta, hangok kúsznak fel a mélyből a mesék szerint, megannyian tűntek már el itt, furcsa szörnyekről suttognak, de akadnak olyanok is, akik vérmes banditákról regélnek. Mi lehet vajon az igazság?

Azonban az biztos, hogy a versenyzők fele sem éri el a Pormeder Főkapuját.

Dicső Hősök születnek eme Vágtán, s bátor nők és férfiak buknak el!
Ha mindezek után a Félelem nem lett úrrá szíveden, s bízol gwuffodban avagy lovadban, jelentkezz hát Vándor!

A felajánlott nyeremény 60 lélekszilánk, s a győztes büszkén viselheti a Lángok Tengerének Bajnoka címet, ezen kívül jogot formálhat arra, hogy Pormederben nemesítse győztes hátasának vérvonalát!

Kihirdetve a Toronyurak Dicsőségére!

Verseny kezdete: a Háborúk Havának 22. napja

Lovagok gyilkoltak meg egy fiatal nőt a Hegygerincen

- Mondom, hogy így vót!
- Te biztosan ittál!
- Nem, az maj csak most gyün, előbb ezt elmagyarázom, mer utána nem hiszed el.
- Naaneee, én ezt már most sem hiszem el!
- Várjá, elmondom újra. Szóval, az úgy vót, hogy aszongya nekem az asszony, hozzak neki fát az erdőrő. Erre én rászólok, eriggyen mán, hun van még a tél?! De ez csak mongya, csak mongya, nekem meg mán a fejem is zúg! Jobbnak láttam indúni. Felkaptam a fejszét, oszt mehettem az erdőbe, mer neki fa köll! Há hallottá te mán ilyet?
- Ezt elhiszem öregem, a többit mondatta veled az a megzavarodott elméd.
- Akkó mondom tovább. Ott vagyok mán a fák között, ki is vágtam mán egy méretesebb darabot, amikó mit hallok? Egy sikolyt hallottam! De az a sikoly ólyan vót, mintha a túlvilág egy kísértete járt vóna arra! Felállt tőle a szőr a hátamon! Biztos vótam benne, hogy ez egy nőszemély, ahogy abba is, hogy nem örömibe sikongat így. Nagyón nem tetszett ez nekem pajtikám! Kezembe vót a fejsze, gondótam egyet, oszt elindultam arra, amerrő a hangot hallottam. Lassan értem oda, de akkó mán azt kívántam, bárcsak el se indútam volna. Valami feküdt a Rév felé vezető út főgyén. Nézem-nézem, csak nem mozdúl. Gondótam megin egyet, tettem pár lépést, tudod, ki akartam menni a fák közű. Messze vót az a valami, oszt én meg nem tudtam, hogy a sikoltozó-e, vagy valami állat, de úgy láttam, hogy valamik kifelé meredeznek belőle. Na egybő megálltam, oszt lapítottam, mint gwuffcitrom a fűbe.
- Nem a fűben van az a gwuffcitrom, hanem a fejedben, ész helyett!
- Várjá mán, még nincs vége! Pont két gwuffot látok begyünni a képbe, az egyiken egy férfi ül, és mi van a kezébe? Íj, meg nyíl! És micsinál? Lassan halad ahho az izéhö a földön. Na nekem egybő leesett, hogy a meredező dógokat nem csak odaképzeltem, azok bizony nyílvesszők vótak! Kettő legalább! Az egyik férfi mondhatott valamit a másik férfinek, akinek a gwuffja úgy nézett ki, mintha mászkáló doboz lenne fémbő. Nem tom, mit beszétek, nem hallottam semmit, közelebb menni meg hülye lettem vóna. DE láttam, amit láttam! Az első férfi leszáll, megnézi a földön fekvőt, a második is leszáll, odamegy, oszt az meg elkezdi csapkodni a fődet. Aztán meg mán tényleg olyat láttam, amitő majd’összecsinátam magamat! A csapkodós alak felemeli a fődrő a valamit, és mi az? Egy ember! Egy nő, a hosszú hajábó, ruháibó ítélve. De ekkó még nem értettem mindent, csak ez útán világósodtam meg. Feltette őt a gwuffjára, gondolom, nem akart nyomokat hagyni, de legalábbis tetemet biztósan nem. Aztán valamit észrevett az egyik a fődön, a másik felemelte, én meg látom, hogy megcsillan. Ekkó má nem is figyeltem tovább a dógokat, csak lapútam, mer má értettem mindent.
- És mi az a minden, amit te értettél? Mert én semmit sem értek ebből az egészből, amit itt összezagyválsz.
- Jáj, hát figyeljé má! Hallom a sikólyt, odamegyek, a fődön van egy nőszemély nyílvesszőkkel a hátába, megjelenik két alak, oszt az egyikné pont van íj, meg nyíl, meg minden! Megvizsgálják a nőt, és az egyik elkezdi a fődet csapkodni, majd egy kis valami megcsillan… érted má?! Ezek megőték a nőt, aztán ki is akarták rabóni, annak viszont nem vót semmilye, ezé csapkodta a fickó a fődet, de aztán meg mégiscsak tanátak valami csillogót!
- Szóval azt mondod, hogy ők ölték meg?
- Azt há! Világos… pedig… nem úgy néztek ki, mint akik rászorúnának, az egyiknek mondom olyan vót a gwuffja, mint amit szőr helyett fém borít. Biztos, hogy valami harci úr vót, sőt! Lovag, oszt így gyakorótak, vagy csak únatkóztak, oszt ezt a foglalatosságot tanáták ki! Én mondóm, az ilyen páncélos fajzatoknak semmi se szent!

Ötbánya népe!

Ezúton közöljük veletek a hírt, hogy a város igaz urai az Ötök végre visszatértek. Távollétük hosszú volt de szükséges, s ezalatt sok minden történ, de itt az ideje a rend helyreállításának.
Első rendelkezésük, hogy a Vahad idején kihirdetett és mai napig vissza nem vont Mógel által hozott törvényeket eltöröljék!
Mógel törvényei a mai naptól tehát nem léteznek. Városunkban az eddig is működő törvények lépnek életbe, s vonatkoznak minden Érkezőre ki Ötbánya falai között tartózkodik.
Távollétük alatt azonban történtek dolgok, melyek aggodalommal töltik el őket.
Városunk Hadura eltűnt, s a mai napig nem került elő.
Rozsdafog nagyúr még mindig élet és halál között lebeg, s ezen dolgok megoldásra várnak, melyben a Város és az Ötök a város polgárainak, és bátor szerencsevadászok segítségét is örömmel veszi.
Vasmarok nagyúr hollétének kiderítéséig a város hadseregének élére az Ötök azonnali hatállyal új személyt jelölnek ki Csillagsisakos Rnobl személyében. Mától míg Vasmarok nagyúr hollétére fény nem derül ő felel a város hadseregének irányításért, beleértve a városőrséget és hágóőrséget is.
Mindazok kik az eltűnt hadúr hollétéről bármilyen információval tud szolgálni, haladéktalanul jelenjen meg a Bölcsesség házában, s keresse a Titoknokot avagy Csillagsisakos Rnoblt!
Ugyanígy tegyenek azok is, kik információval ugyan nem rendelkeznek, de felajánlják saját, vagy klánjuk erejét az ügy megoldása érdekében.
Roszdafog úr állapota még mindig válságos, de talán van remény.
Hamarosan expedíció indul, egy igen ritka gyógynövény előkerítésére. Azok akik csatlakoznának eme expedícióhoz szintén jelenjenek meg a Bölcsesség házában.
Egyik feladat sem veszélytelen, ám városunk érdekeit szolgálja. Éppen azért a város sem lesz hálátlan azok felé, kik a segítségére lesznek ezen ügyek megoldásában.

Mindez kihirdettetett Ötbányán,
a corvusi időszámítás 627. évében,
A Háborúk havának 14. napján.

Corvusi Mágusok Viadala

Tudja meg mindenki, hogy Pormeder városában, Corvus lüktető misztikus szívében, újra megrendezésre kerül a Mágusok Viadala. A Halál Arénájának levegőjét újra átjárja a manna, az erő, a különleges esszencia, mely a mágia tudományát ismerők sajátja.

A verseny időpontja: az Elfek havának 12. napjától egészen a 27-ig

Az első két napon történik meg a versenyzők beiktatása, majd az új hét fordultával kezdetét veszik a viadalok, melyek egyenes kiesés szerint zajlanak, tradicionális pormederi máguspárbajokhoz méltó módon.

A jelentkezés követelményei:
Legalább alapszintű mágikus ismeretek, ezen kívül egy leveles jelentkezés küldése Luthalias Lasselanta (28733) részére, a pormederi Mágusok Csillagtornyába.

A verseny tétje:
A Győztes elnyeri a Mágusok Viadalának Bajnoka címet, melyet a következő versenyig büszkén viselhet!
Egy általa megnevezett klán lélekszilánkokban részesül, hogy pontosan mennyiben az álljék alant.

Eddigi felajánlások: A Hatalmas Pormederi Toronyurak 25 lélekszilánkot ajánlottak fel, a Csillagtorony Népe ezt még 15 lélekszilánkkal megtoldotta, így összesen 40 lélekszilánk a megmérettetés tétje!
Ezen kívül még Luthalias Lasselanta főmágus egy személyre szabott ajándékot is fel fog ajánlani a Győztesnek, mely ajándék kiléte egyenlőre maradjék titok, s rejtély!

Kerekedjék hát fel mindenki, mestermágus, kósza varázsló, lelkes tanonc, s mindazok, kik úgy érzik érdekli őket a neves esemény, mely emellett megannyi érdekes programmal lesz színesítve, hogy méltóképp tiszteleghessünk a mágiában rejlő esszenciák előtt.

Viadalra fel!

Bajban a Légió vagy csak ugráló jöttmentek?

A Halott Helytartóban…

-Halutad koma? Vot itten valami törpe egy hete ki Lintárral és Borlon Mondro vezérel akart valami sötét ügyrő tárgyalni…

-Is aztán mi vona ebbe?

-Te tényleg nem tudsz semmisítse? Vott itt bunyó meg mi egy más. Azt nem tudom hogy tárgyaltak e? De rá néhány napra valami szekta kezdet megjelelni hogy minden faj egyenlő halottá te még ilyet, Én meg egy kormos?

-Há mé vut itt mán rendes kormos is!

-No de vájá e még mindig semmi erő beszél mán mindenki aki kovácsnál járt. Ennek a Tirsanak a törpének a barátai meg vörökdtek a légió törpéive egy kormos megvédése miatt. Sőt az Isharisták meg a Légósok is ott feszengtek majd nem egymásnak. Ezt beszéli máma a fel és az all város is…

-Há amíg engem nem bántanak nékem mindegy az hogy mit ölik egymást a pinzesek…

Tűzcsóva az esti égen

Bár hullócsillagokat gyakran lát az Érkező Corvus éjszakai egén, ám ami az egyik éjjel történt olyat elég ritkán.
Csendes, békés éjjel volt. A tavasz beköszöntével az időjárás is kegyes volt. Enyhe idővel és tiszta égbolttal köszöntött ez este Ötbánya városára. Igazi szerelemeseknek való, andalgásra késztető este volt.
Ezt a békés estét szakította félbe egy az égbolton átsüvítő tűzcsóva. Méretes, lángoló dolog suhant át a város felett, maga mögött húzva lángokból és füstből álló palástját.
A fényes jelenséget -melyhez hasonlót utoljára a vahad idejében láthattunk- hangos morajlás kísérte, s a városban is betört pár ablak.
Szerencsére az ijedtségen kívül senkinek nem esett más baja.
Szemtanúk szerint az égi jövevény valahol északnyugaton érhetett földet a hegyek között.
A várost az érdekes látványon, egy pár betört ablakon, és néhány ijedt polgáron kívül nem érte semmiféle kár.
Ennek ellenére másnap egy kisebb csapat indult útnak a hegyek közé. Azt beszélik a fura égi jelenség kivizsgálására indultak útnak.

Grifftollú Maraf
Ötbányai firkász tollából